A Táltos Iskola az elmúlt közel egy évtizedben az oktatási rendszer folyamatos változása közepette is egyre szélesebb körben látta el az alapfokú, középfokú- és művészetoktatási feladatot hét megyében. Az iskola elindulása után évekig folyt szakképzés és felnőttképzés is a székhelyen. A folyamatos fejlődés és az egyre csak sokasodó gyermeklétszám mellett háttérbe szorult a szakképzés, melyet ismét fejleszteni kíván az iskolahálózat.

Egyeztetve az önkormányzattal és feltérképezve a mikro térség speciális igényeit a következő szakmacsoportok pályaorientációjának oktatását vállalja a Táltos Iskola 9-10. évfolyamban :

• szociális szakmacsoport,
• ügyvitel szakmacsoport,
• kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport,
• vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport,
• mezőgazdaság szakmacsoport,
• építészet szakmacsoport.

Mivel a központi pedagógiai program a szakiskolai képzésben résztvevők számára azonos tananyagot és követelményeket határoz meg minden intézmény számára függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől és a fenntartótól, így megnyitva iskolánkat  erősítjük a települések   lakosság megtartó képességét.

A szakmai oktatás mellett lehetőséget biztosítunk a tanulók részére az ECDL bizonyítvány

(saját vizsgaközponti akkreditációval rendelkezünk), valamint a magas szintű nyelvtudás  megszerzésére.

Az önkormányzat számára az olcsó és/vagy időszakos ingyenes munkaerő mellett ez azt is jelentené a szakképzés beindítása, hogy a jelenleg órahiányban szenvedő pedagógusok számára adna helyben munkalehetőséget.

Az általános képzést követően tanulóink széles kínálatból választhatnak OKJ szerinti szakmai képzéseket. Ezek között megtalálhatóak 8 osztályos, 10 osztályos és középiskolai végzettséghez kötött szakmák is.

Diákjainkat a tanulmányokat lezáró sikeres vizsgára való felkészülésben tehetséggondozó- és felzárkóztató- valamint fejlesztő foglalkozásokon segítjük.

Célok és feladatok

A szakiskola kilencedik-tízedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá pályaorientáció, –valamint a szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik.

A szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére.

A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését.

A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán.

A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez.

A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat.

A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet.

A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.

A szakiskola kilencedik vagy tízedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget kell biztosítani az – átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe.

A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert.

Az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (első szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az alapműveltségi vizsgára is.

A szakiskola tízedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat.

Megjegyzések:

A fizika, a biológia/egészségtan, a kémia, a földünk és környezetünk tanítása természetismeret/egészségtan blokkban az iskola profiljának megfelelően bontható.

Közismereti tantárgyak

A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tízedik évfolyam feladata.

A kilencedik-tízedik évfolyam kerettanterveinek célja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat.

A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával: amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte –, alapműveltségi vizsgára való felkészítés is folyik.

Pályaorientáció, szakmai alapozás

A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása.

A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához.

A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit.

Szakmai alapozás időkeretei, arányai

A pályaorientáció és szakmai alapozás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével:

a) az OKJ szakképesítések központi programjai,

b) a pályaorientáció, a szakmai alapozás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei.

9.  évfolyam össz. óraszáma: 185 óra

10.  évfolyam össz. óraszáma: 259 óra